Szeretnék egyszer egy olyan világban ébredni, amit igazán szeretek. Ahol tisztelik a tudást és a valós teljesítményt. Ott ahol nem az a lényeg, hogy ki mennyire öltözik úgy mint a filmekben és az sem fontos, hogy milyen autóval jár. Nem az a lényeg, hogy mennyire van kidobva péntek és szombat este a cici, és hogy mennyire rövid a szoknya. Hogy nem az a lényeg, hogy milyen a smink és mennyire trend

i a táskád. Ahol nem az a lényeg, hogy a szórakozóhelyen hanyagul az asztalra legyen dobva az iPhone és a bmw vagy az audi kulcs. Amugy is elfér a zsebedben, ne nevettesd magadat! Legyen ez egy olyan világ, ahol nem az a lényeg, hogy ki tud nagyobbat mondani, ki tudja minél gyorsabban ledumálni a lányokról a bugyit. Ne az legyen a cél a szórakozóhelyen, hogy ki tud többet inni, szívni szippantani, vagy éppen haza vinni egy naiv lányt. Majd aztán mindkét fél azon siránkozik, hogy csak "arra kellet" vagy "megint csak kihasználták"! Szeretnék az egyik reggel egy olyan világban ébredni, ahol az emberek tisztelik egymást és nem az elsődleges cél, hogy eltapossák a másikat, legyen az magánélet vagy munka. Egy olyan világban, ahol a büszkeség nem egyenlő az emberek fejében a nagyképűséggel, ahol a tudás nem ciki és legfőképpen nem egyenlő az okoskodással. Ahol nem napi rutin a hazugság, még a legjobb barátok közt is. 

Szóval egy olyan világban szeretnék egyszer ébredni, ahol tisztelik az emberek egymást és egyben saját magukat és nem a felszínesség és az önpusztítás a trend. 
Bár erre nem sok esélyem van, s igaz, egy fecske nem csinál nyarat, de én vágyom továbbra is erre a világra. Ha ébren nem megy, akkor megálmodom...